saferinternet.hu

• Mióta dolgozik e program keretében, és még mivel foglalkozik főállásban?

• Nyolc éve hívtak először, azonnal megtetszett és elvállaltam.Azóta vagyok a SIP oktatója. Emellett18 évet voltam a hajléktalan-ellátásban egy intézmény vezetője. Ez volt a főállásom, tehát szociális területen dolgoztam. Végzettségeim alapján: gyógypedagógus-pszichopedagógus, rajztanár, szociológus vagyok, és szociális szakvizsgával rendelkezem.
  20 éve az Életrevaló Egyesületben, kábítószerhasználat-megelőzés témájában is tevékenykedem, jelenleg szakmai vezetőként. Már ott is rájöttünk, hogy a gyerekek számára információt átadni, szemléletet módosítani csak úgy lehet, ha nem csak előadásokat tartunk, hanem készségeket, képességeket fejlesztünk, élmények nyújtásával, interaktív környezetben, a gyerekek aktív bevonásával.

• A civil szervezetnél milyen tapasztalatot gyűjtött még, amit használni tud a SIP-nél is?

• Hasznosnak érzem, hogy korábban rádióztam is, 1999-2013-ig a Civil Rádióban dolgoztam, tehát a médiában voltam szerkesztő, riporter. Itt a média működését ismerhettem meg, amiről most hitelesen tudok beszélni a program keretében. A kétezres években pedig részt vettem olyan oktatási segédanyag tervezésében, ami már az internetes világ előfutára volt: társasjátékot terveztünk, audio-kazettákon küldtünk feladatokat a gyerekeknek, amit vissza kellett postán küldeniük az iskoláknak. Így jött a film az életünkbe. Ez is összekapcsolható a Safer Internet Programban való munkámmal. Azt gondoltuk, hogy az elkészült film, aminek forgatásakor együtt voltunk – például a hátrányos helyzetű gyerekekkel - csak melléktermék, az igazi dolog a filmezés során az alkotás élménye és a mentális segítség volt, amit nyújtottunk.  Ez egy motivációs eszköz, koherenciát, összetartást ad, a gondolkodásmódjukat, szemléletüket módosítja.

• Az Ön nevéhez fűződik a Lájkvadász nevű társasjáték is, ami a Safer Internet Program egyik népszerű játéka. Szabadtéri óriás változatban és táblás, asztali változatban is nagyon kedvelik a gyerekek, felnőttek. Hogyan fejlesztette ezt?

• Folyamatosan kerestem a megoldásokat a gyerekek motiválására, minél sokszínűbb eszközökkel való megszólítására. Már korábban, pályázat keretében kialakítottam a tudatosítás érdekében ezt a koncepciót, a kártyák szövegét.Az Életrevaló Egyesületben két munkatársam, Takács Éva tervezte a tábláját, Preszl Katalin pedig az asszociációs kártyákat. Az akkori SIP koordinátor, Molnár Ágnes fogadta be, az NGYSZ vezetése támogatta, és három nap alatt már a nyomdai előkészítésnél tartottunk. Örülök, hogy ilyen népszerű, én is sokat játszom ezzel a játékkal a célcsoportjainkkal.

• Mit gondol, mik a leggyakoribb problémák a nethasználat során a gyerekek körében?

• Szerintem az egyik leggyakoribb az online bántalmazás. Komoly probléma még az internet-használat során a személyes és más,különleges adatok megadása is.

• Mit lát előnyösnek az internethasználat során?

• Azt látom, hogy a huszonévesek már másként használják az internetet, és nem posztolják életük minden történését, tudatosabbak. Sokkal szélesebb virtuális földrajzi környezetben mozognak az internet hatására, és ebben van jó is. Tájékozottabbak bizonyos kérdésekben, több tudásra tesznek szert. Kevésbé manipulálhatók. Kapcsolatrendszerük is kiszélesedik. Előnyös még, hogy az életben hasznos dolgok érdeklik a gyerekeket, nem válik ketté az online és offline világuk,nem sok különbséget tesznek, ez nem előny vagy hátrány, inkább egy sajátosság. Az viszont előny, hogy sokan közülük az informatikáról képben vannak, pillanatok alatt megismerik az új alkalmazásokat, internetes trendeket,természetesebben alkalmazzák sokan a közösségimédia-oldalaknál a biztonsági, adatvédelmi beállításokat, egyre többen tudnak programozni is. Nagyon sokat lehet tanulni a fiataloktól. Én is tőlük tanulok. Előadásaimon el szoktam mondani a fiataloknak, hogy segítsenek a szüleiknek, nagyszüleiknek vagy más felnőttnek megismerni az internet adta lehetőségeket. Tanítsák őket! Ez egy remek lehetőség. Együtt töltik az időt és valamiben ők lehetnek a jobbak, és adhatnak valamit az idősebb generációnak. Az offline kapcsolat is javulhat és a szülőknek is öröm, ha érzik a gyerekek törődését, odafigyelését.

• Hogy zajlik egy SIP-es órája általában?

• Nincs két egyforma órám, az első mindig egy praktikus kérdés. "Mit gondoltok, az interneten mi az, ami igazán komoly veszélyt jelenthet számotokra?" Így kiderül, hogy mi foglalkoztatja őket,és akkor erről is beszélünk. Mindig szóba kerülnek az internetes hatások, mert azok korosztálytól függetlenül érhetnek bennünket. A hatások és a személyiségfejlődésünk kapcsolatáról beszélek kicsit. Hogyan hozhatok jó döntéseket, ha el kell dönteni, mivel töltsem az időmet, akár az interneten, akár a valós térben. A mértékletesség szerepét hangsúlyozom az infokommunikációs eszközök használata során. Nagyobbaknál a párkapcsolatok is szóba jönnek az internetes felnőtt tartalmak kapcsán. Erről nem beszélünk általában a gyerekekkel sehol. Tabutéma, pedig óriási igényük lenne rá. Ennél a témánál mindig feszült figyelemmel és hatalmas érdeklődéssel hallgatnak. Beszélünk a függőségekről, bántalmazásról. Megoldásként megmutatom nekik, hogy milyen a jóközösség, hogy állíthat meg egy közösség egy  bántalmazást, mitől jó egyközösség. A segítségkérés mennyire fontos, vagy beszélni arról, ami velünk történt. Az áldozatok nagyon nagy része elhallgatja a történteket, mert azt hiszi, hogy csak vele történt meg, vagy bántani, elítélni fogják, vagy szégyelli. Minél előbb kér segítséget, annál előbb tudnak segíteni neki, és kisebb lesz a baj. Ha nincs fizikai segítője valakinek, akkor kivel tud beszélgetni a programunk keretében: ez ugye a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány.

• Mi volt a legextrémebb élménye a SIP-es oktatások során?

• Extrém dolog nem jut eszembe. Mindig meglep, ha az órán, ill. az óra végén megtapsolnak a gyerekek. Ez elég gyakori, és örömmel tölt el. Mindig figyelem, mi érdekli őket. Igyekszem megszólaltatni őket, vagy beviszek egy érzékenyítő gyakorlatot.

• Hogyan fejleszti tudását ezena nethasználati téren?

• Járok a témákban megrendezett konferenciákra, aktívan követem a Safer Internet oldalon, belső levelezésben és Facebook felületeken való tudásmegosztást. A civil szervezetben és a munkám során is sok segítő szakemberrel dolgozom, sokat tanulok a kollegáimtól, csoportmunkákban veszünk részt. A nethasználat témáját követem, olvasok szakirodalmat, nézem a filmeket ezzel kapcsolatban. A fiatalokkal is sokat beszélgetek, ismerősök és a saját gyerekeim is sok jelenségre hívják fel figyelmemet ezzel kapcsolatban.  Fiatalok között vagyok rengeteget, tőlük nagyon sokat tanulok.

• Saját gyermekeit említette: beszélgetésünk végén, kérem, beszéljen a családjáról, hobbijáról!

• Nagyon szeretek olvasni, sportolok is, de a legfontosabb az életemben a két lányom, akiket egyedül neveltem fel.Egyikük önálló életet él, egyetemre jár, és mellette a kommunikáció és a média területén dolgozik, ő 24 éves. A kisebbik lányom 21 éves, és Svédországba készül egyetemre, jelenleg grafikát tanul. Kitűnően festenek mind a ketten.Nagyon büszke vagyok rájuk, mindketten nagyszerű emberek. Van egy hosszú bakancslistám, és nemrég egyik pontja teljesült. Hárman festettünk együtt egy csodálatos délutánon keresztül. Hihetetlen jó élmény volt. Igazi minőségi idő és ajándék a lányaimtól és az élettől. Hálás vagyok érte.

• Köszönöm az interjút, további sok sikert!

Az interjút készítette: Fülöp Hajnalka