saferinternet.hu

A Magyar Kultúra Napján szeretnénk körbe járni azt a témát, hogy a digitális világ mennyire hat a kultúránkra. Hogyan látod pedagógusként, hogy az irodalom, a nyelvi alkotások szempontjából, milyen hatással van ma a gyerekekre a szinte folyamatos online létezés?

  (Fotó: "Mindennel a diákok motiválásáért"- a szerző fotója)

Az internetre csatlakoztatható infokommunikációs eszközök alapjaiban változtatták meg a társadalmat, hiszen ez látjuk a mindennapjainkban is. A digitális robbanás természetesen az oktatást és a kultúrát is nagy kihívások elé állította. A különféle tantárgyi attitűdkutatások is és a mindennapi tapasztalat is azt mutatja, hogy sok diáknál az irodalom lejjebb csúszott a népszerűségi listán és ezzel egy időben csökkent az olvasási kedvük. Színesebb, interaktívabb, pörgősebb élményekkel találkozhatnak az tanulók a neten, így ezen nem kell sokat csodálkozni. A hagyományos irodalmi szövegek helyett szabadidejükben szívesebben néznek klipeket, képregényeket, közösségi oldalakon terjedő mémeket vagy videókat. Látjuk, hogy a digitális világ erőteljesen hat a kultúránkra, nem véletlenül beszélünk digitális kultúráról. Egyrészt a műalkotások egy része eleve digitális platformokon jön létre.. Mint a humanizmus idején azon dolgoztak a szöveggondozók, hogy minden kézírás meglegyen nyomtatva, most mint ha azon dolgoznánk, hogy minden nyomtatott termék meglegyen digitálisan, gondolok itt például az e-book-okra. Ebben az értelemben egy újfajta médiaforradalom kellős közepén vagyunk. Kérdés, hogy ezt valami siralomvölgyként éljük meg, ahol két út lehetséges. Az egyik, hogy foggal - körömmel harcolnunk kell a régi értékek, kulturális gyöngyszemek sérthetetlenségéért és az új médiumok negatív színben való feltüntetéséért. A másik pedig, hogy  épp egy újfajta lehetőséget látunk abban, hogy kultúraközvetítő pedagógusként milyen izgalmas és a tanulók számára is inspiráló lehetőségek vannak arra, hogy átjárási lehetőségeket keressünk órákon a könyves Gutenberg-galaxis és a digitális Neumann-univerzum között. (egy példa erre).

A digitáliskultúra-azonos pedagógia lényege abban rejlik, hogy a tanulók által kedvelt eszközöket vonjuk be a tanulásba, ezzel fokozva a motivációt, az élményt és nem utolsó sorban a hatékony megértést.

- Hogyan tudja egy pedagógus bevinni az osztályba az online világ közös felfedezéséhez szükséges ismereteket, a közös megismerő tevékenységet és hogyan lehet ebből új alkotásokat létrehozni?

Korábban csak én használtam ezeket az IKT-eszközöket órán, például a Prezit, a gyerekek pedig figyeltek. Egy-egy kiselőadáskor „ejtette el” egy-két gyerek, hogy annyira megtetszett nekik, amikor látták a prezentációt, hogy úgy döntöttek, ők is megpróbálják így bemutatni a témájukat. Ekkor mondtam azt, hogy tovább kell lépni, és minden diák  kezébe IKT-eszközt kell adni.

  Azt gondolom, hogy ha az iskola valóban jól funkcionáló, oktató-nevelő, gondolkodást és más készségeket fejleszteni akaró intézmény akar lenni a 21. században, akkor valóban hidat kell teremtsen a digitális és nem digitális világ között. Ma már nem az a kérdés, hogy használjuk-e vagy sem az IKT-eszközöket (beleértve a mobilokat is) a tanítási-tanulási folyamatban. Azon kell gondolkozni, hogyan integrálhatjuk a „kütyüket” a pedagógiai célok elérésére, legyen szemléltetés, motiválás, ismeretbővítés, készségfejlesztés vagy épp közös tudásépítés. Egyrészt a modern eszközök motiválják a mai gyerekeket, másrészt ezek hatékony tanulási környezetet biztosítanak azoknak a készségeknek és képességeknek (kreativitás,

• együttműködés,
• problémamegoldás,
• önszabályozás,
• tudásépítés,
• IKT),

amelyek elengedhetetlenek már most a munkaerőpiacon, és később még inkább elvártak lesznek ezek.Mind a természettudományos, mind a humán tantárgyakban számtalan lehetőség rejlik a tanulókat tevékenykedtető és digitális eszközöket is bevonó módszerekre. A kutatásalapú tanulásban, a kooperatív technikákban vagy a projektpedagógiában különösképpen helye van az IKT-eszközöknek. A tanulók valós problémák megoldásához használják a technikát, sőt kreatív-alkotóvá, tartalomelőállítóvá is válhatnak. Biológiaórán a környezetszennyezés veszélyeiről kisfilmet, nyelvórákon a munka világáról infografikát, míg irodalomórán például utazási irodának készíthetnek magazinokat a mai is fellelhető ókori görög érdekességekről, mint ahogy ezt most csináljuk az osztályommal. Az élményalapú, tevékenykedtető pedagógiával a gyerek nem passzív elszenvedői a tanulásnak, hanem aktív részesei a tanulási folyamatnak, maguk is felelősséget vállalnak a saját és mások tudásának kreatív megalkotásáért. Ezeknél a projekteknél szükség van a gyerekek előzetes tudására, természetes kíváncsiságára, ők is taníthatnak nekem új dolgokat, miközben kipróbálunk új eszközöket, alkalmazásokat.

- Mire ügyeljen egy pedagógus, ha a digitális világról a tanórán szeretne beszélni, hogyan készüljön fel?

- Próbáljunk megismerkedni újabb és újabb IKT-eszközökkel, ami pedig bevált vagy jó lehet a tanulóknak, mutassuk meg a diákoknak. Aztán beszéljük át az internet előnyeit és hátrányait. Próbálom a tanítványaimat értékteremtés felé terelni, hogyan hagyhatnak maguk után termékeny, hasznos digitális lábnyomokat. Fontos, hogy a tanár digitális idegenvezető legyen, terelgessük a tanulókat, hogy a zene, film, cset és képküldözgetés mellett mi mindenre jó még a net. Nagyon fontos az aktív részvételi kultúra, hogy saját élményeken keresztül tudjanak a tanulók kapcsolódni a tanulók a tananyaghoz, adott esetben az irodalmi alkotásokhoz vagy nyelvi jelenségek megvizsgálásához. Ilyenkor mindig hívjuk fel a tanulók figyelmét a cyberbullying vagy a kamuhírek veszélyeire is tanulók figyelmét. Nagyon fontos a prevenció és a szemléletformálás, hiszen sok bajt előzhetünk így meg. Ebben akkor tud hiteles lenni egy pedagógus, ha maga is fel-felnéz a közösségi oldalakra, próbál lépést tartani a digitális világgal, hogy ezen keresztül az általa képviselni kívánt világot is be tudja mutatni a diákoknak. Számos oldal, digitális tananyag van, amelyek segítenek (SaferInternet, Bűvösvölgy, Televele Médiapedagógiai Műhely). Ha mobileszközöket vetünk be, feltétlenül alkossunk a gyerekkel tanórai mobilhasználati szabályzatot, mikor mire vehetik elő a készülékeiket. Ezzel akár koncentrációra és jó munkamorálra is nevelhetünk, de elszántság és türelem kell, hiszen megvan a lehetőség jócskán, hogy elkalandozzon a gyerekek figyelme a mobiljaikon.

- Az Ön jó gyakorlatában több megoldás is szerepel, ahol szófelhővé alakították a verseket, kiterjesztett valóságként kezelték az alkotásokat, több szakmai rendezvényen díjazták a digitális módszereit. Mesélne ezekről a projektekről,  illeve az elérhetőségükről?

 - A Gergő bácsi internetes tantermében igyekszem időről időre hírt adni magunkról, hogy éppen min ügyködünk a diákokkal. Ezeknek a digitális projekteknek az alapvető célja, hogy szólítsa meg a tanulókat, késztesse őket aktivitásra és interaktivitásra, hogy egyfajta társalkotóként próbálkozzanak a szépirodalmi szövegek értelmezésével, miközben fejlődik a kreativitásuk és a digitális kompetenciájuk is. A szófelhővé alakított versek miben segítenek? Leginkább abban, hogy a vers jobban megmarad, ha saját maga vizualitást társít mellé a befogadó.  A Magyar villanykörte, avagy a magyar felvilágosodás (digitális) múzeuma című projektünket éppen tavaly álmodtuk meg a Magyar Kultúra Napjára. A Padlet segítségével egy virtuális múzeumot hoztunk létre, amelyben különféle prezentációk, a témából készült játékok, szófelhők, keresztrejtvények vannak feltűzdelve. A múzeum felületét színes, egyedi QR-kódok és vicces mémek díszítik. A virtuális valóság (VR) technológiájának segítségével 3D-ben is létrehoztuk az irodalmi múzeumunkat, így valóban szobáról szobára körbejárva megtekinthető a munkánk, mintha tényleg egy igazi múzeumban járnánk. Tehát a Magyar villanykörte egy helyen összegzi a téma anyagát, és játékos formában segít megérteni és megtanulni azt.

Egy másik, több szakmai fórumon díjazott  projektünk az  Ez nem felesleges dráma!címmel készült el, melynek keretén belül a Lámpaláz címet viselő Harry Potter-stílusú újság megszerkesztésén ügyködtünk. A Bánk bán témakörét dolgoztuk fel, ezzel létrehozva egy igazán különleges irodalmi projektet. Az újságot QR-kódok, korabeli stílusban írt cikkek, játékok, keresztrejtvények, versek és mémek tarkítják Katona József műve kapcsán. Az interaktív irodalmi újságunk igazi varázsa abban rejlik, hogy elvisz minket egy olyan varázsvilágba, amilyenben maga Harry Potter is él. Egy telefonos applikáció segítségével, amelyet Szakál Vince Abosa tanítványom készített, megelevenednek a képek, videók, prezentációk, és ezzel az újság által nyújtott vizuális élmény fokozódik. A Bánk bán projektünkből egy nagyszabású bemutató magyarórát és hozzátartozó digitális workshop-ot is rendeztünk a Debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban.

- Hogyan látja a gyerekek médiatudatosságát, mennyire ismerik az internet veszélyeit, veszélyek-e ezek egyáltalán vagy inkább velejárói a netes világnak, ami meg kell ismerni, és a megismerésben tud-e nekik segíteni? Mennyire nyitottak erre és mennyire együttműködőek a tinik?

A médiatudatosságot most korlátozzuk az internetre, mert ez a fő eszköz a tiniknél. A pozitívumok és a negatívumok is az internet velejárói. Mindkettővel találkozhat bárki. Az internet az a téma, ami már önmagában motiváló lehet, bár a kritikus gondolkodás érdekében igyekszem ezt is tevékenykedtetve feldolgoztatni a tanulókkal, mert a veszélyekről vagy a megtörtént baj esetén a normális problémamegoldási lépésekről a többségnek csak sejtése van, Mindig igényes és tanulságos projektmunkák születnek ebben a témában is, hiszen a mindennapi élethez tudnak kapcsolódni. Az a meglátásom, hogy időként már alsó tagozaton foglalkozni kellene játékosan az internet adta lehetőségekkel és veszélyekkel, a megelőzési praktikákkal. Érdekes, hogy egy-két tanítványom van, aki nincs fent Facebook-on, mert inkább Skype-on tartja a kapcsolatot a szűk baráti körével. A többség azonban nagyon is jelen van a közösségi oldalakon. Itt tanulnak, itt szórakoznak, gyakran itt kötődnek „szerelmek”, de itt alakulhatnak ki komoly függőségek, itt érhetik „arctalan” atrocitások. Az internethasználat mértékével nincs egyenes arányosságban az internettudatosság, tehát a médiaoktatáson belül is jobban hangsúlyozni kell ezt a témát, a tanmenetben több órát rászánni, de nem elég frontális tanórán a pedagógus hegyi beszéde. Változatos feladatok kellenek ide is. Akár a szerepjáték, a vita, a projekt vagy a digitális történetmesélés. Ezekkel a módszerekkel tudjuk leginkább formálni a diákok gondolkodását.

- A Magyar Kultúra Napján, mit gondol, mi egy pedagógus feladata?

- Most csak egy picike, de nem elhanyagolható szeletet ragadnék ki. Nagy László versében azt kérdezi: „ki viszi át a Szerelmet a túlsó partra?” A pedagógus feladata, hogy egy pozitív légkörű, motiváló, élményteli úton folyamatosan oda-vissza kísérje tanulóit a digitális és hagyományos tudás- és kultúraközvetítő feladatok között, hiszen csak így teljesedhet ki az új generáció.

Az interjút készítette: Fülöp Hajnalka