saferinternet.hu

A Safer Internet Program oktatóival készült interjúsorozatban most egy, a csapatot hat éve erősítő szakemberrel beszélgetünk. A pedagógusképzést és a folyamatos önképzést is a szívén viseli Krnács András, a Szegedi Tudományegyetem oktatója. Az interjú nem csak a szakember elhivatottságáról nyújt képet, hanem arról is, milyen színes is a magyar valóság a felhasználók internetbiztonsággal kapcsolatos tudását illetően.

• Mióta vagy a SIP oktatója, és mi motivált abban, hogy részt vegyél a munkában, illetve mit jelent számodra ez a feladat?

• 2011-ben láttam egy előadást Matusek Zsuzsától, amit tanároknak tartott. Ekkor döbbentem rá, hogy nem elég megtanítani a gyerekeket arra, hogy hogyan kell használni az internetet. Azt is meg kéne őket tanítani, hogy milyen veszélyeket kell elkerülni. Jelentkeztem oktatónak, és 2012-től tartok foglakozásokat.Számomra ez fontos feladat. A gyerekek tanítása is, de még inkább a pedagógusok képzése. Hiszen nem elég az, hogy mi egyszer-egyszer 45 percben elmondjuk, amit tudunk. Az internet biztonságos használatának oktatása a nevelés részét kellene képeznie, ugyanúgy,mint a biztonságos közlekedésé.

• Mit tartasz a legnagyobb veszélynek, és mi az, amiben már egyre tudatosabbak a felhasználók?

• Nehéz megmondani, mi a legnagyobb veszély. Ami szerintem egyre nagyobb gondot okoz, az az információszerzés megváltozása. A fiatalok információszerzésében egyre nagyobb arányt képviselnek a közösségi oldalak. Ezek sok hamis információt tartalmaznak, és sok manipulatív tartalmat. Fontos felhívni a figyelmet a tartalmak valóságtartalmának ellenőrzésére.

• A gyerekek internetbiztonsági jártasságáról milyenek/mik a tapasztalataid?

• A gyerekek egyre többet tudnak a biztonságos internethasználatról. De ez iskolánként nagyon különböző. Van, ahol komolyan foglalkoznak ezzel, főleg, ha informatika szakos az igazgató. De vannak olyan iskolák, ahol az internet működéséről sincsenek megfelelő ismereteik. Például azt sem tudják, hogyan terjednek a vírusok. Szóval a magyar valóság nagyon színes.

• Milyen kapcsolat van a digitális írástudás és a biztonságos internetezés között?

• Szerintem szoros kapcsolat van. Ha valaki megtanul autót vezetni, nem csak azt kell tudnia, melyik pedál mire szolgál. A KRESZ-t is tudnia kell. Ha valaki megtanulja használni az IKT-(információs és kommunikációs technika, a szerk.) eszközöket, akkor a biztonságos használatukat is meg kell tanulnia. Sajnos ez még sokaknál kérdés, és nem evidencia.

• Sokszor felmerül, hogy az iskolai tananyagnak mennyire része, és hogy kerül szóba az iskolákban a biztonságos internetezés témája. Mi a véleményed erről?

• A jelenleg érvényes NAT az informatikai ismeretkörnél sok mindent előír erről a témáról. Sok tanár nem tud erről, egyszerűen átvettek egy mások által kidolgozott tantervet, és aszerint tanítanak. Ennek következtében ezek a témák kimaradnak. Az informatika óraszámaiba minden nem fér bele. És persze azt hagyja ki mindenki, amiről kevesebb ismerete van. Az egyetemek nem készítették fel őket erre, és ehhez egy kicsit más szemlélet is kellene. Van, aki szerint az internet veszélyeiről beszélni kontraproduktív. Szerintem nincs olyan, amivel a mai gyerekeket el lehet riasztani az internetezéstől. És nem is ez a cél. Inkább az lenne a jó megoldás, ha folyamatosan, az adott témánál kerülne szóba az oda tartozó biztonságról szóló rész. Ehhez persze meg kell változnia a tanárképzésnek, és továbbképzésekre is szükség lenne.

• Mit gondolsz, a jövő digitális világa, a virtuális valóság, a mesterséges intelligencia, a robotizáció mennyiben fogja megváltoztatni az internetbiztonsági feladatokat, mire kell majd jobban figyelnünk?

• Az internet világa folyamatosan változik. Az IKT is újabb technológiákkal bővül. Ezek mind-mind felvetnek újabb problémákat, amikkel foglalkozni kell. Feladatunk, hogy az internetbiztonsági foglalkozásainkat az újabb problémákhoz igazítsuk.

• Szoktál-e tartani szülőknek is órákat, és ha igen, milyenek a tapasztalataid, mi érdekli őket, miket kérdeznek?

• Szívesen tartok szülőknek foglakozásokat. Még mindig nagyon kevesen jönnek el. Általában osztályonként egy-két gyerek szülei. Jellemzően azok, akiknek van affinitásuk a témához, és egyébként is foglalkoztak már vele. Akik végighallgatják, általában megrázónak tartják a problémák sorát. Kevesen kérdeznek, többnyire azzal mennek haza, hogy jobban oda fognak figyelni a gyerek internethasználatára. Akik kérdeznek, azok egyszerű és alapvető megoldást szeretnének kapni.

• A Szegedi Egyetemen tanítasz, a pedagógusképzésben dolgozol, oktatóként. Ez hogyan kapcsolódik a síp-oktatói munkádhoz?

• Szeretném, ha szorosan kapcsolódna. Ez azt jelentené, hogy lesznek informatika tanárok. Sajnos jelenleg nem nagyon vannak végzős általános iskolai informatika szakos tanárjelöltek. Szeretném a módszertan keretében felkészíteni őket a biztonságos internethasználat oktatására is.

• Indul egy képzés internetbiztonsági témában pedagógusoknak, miért indul ez?

• Igen, ősztől indul pedagógus-továbbképzés ebben a témakörben. Pályázati támogatással sikerült kifejleszteni és akkreditálni. Korlátozott számban ingyenes helyek is vannak fejlesztendő térségben tanító pedagógusok számára. Én abban hiszek, ha a pedagógust felkészítjük, akkor ezt a tudást fogja továbbadni saját óráin és osztályfőnökként is.

• Nemrég találkoztunk egy továbbképzésen e témában. Ezek szerint képzed magad a tudatos internethasználat témájában.Hogyan teszed ezt még ezen kívül?

• A jó pap is holtig tanul. Ahol olyan témáról van szó, ami érdekel és el is tudok menni rá, azt nem hagyom ki. Természetesen ma leginkább az interneten jelennek meg azok az ismeretek, amivel bővíthetem a tudásomat. Igyekszek minden újat elolvasni, ami nem kis kihívás.

• Mit szeretsz olvasni? Ha van szakmai vagy szépirodalmi könyv, amit ajánlasz, most örömmel fogadjuk!

• Sok könyvet, linket tudnék ajánlani. De amit most olvasok, az Klausz Melinda Megosztok, tehát vagyok című könyve.

Az interjút Fülöp Hajnalka készítette.