A két nap alatt az oktatás, a média, a tudomány, az ipar, a kormányzat és a civil szféra területéről meghívott 30 szakember tartott előadásokat különböző témákban. Két kerekasztal-beszélgetésre és két workshopra is sor került: CyberCrime-egyezmény 2001, kiberbiztonság, online függőség, influenszerek és celebek a közösségimédia-felületeken, online oktatás vs. tantermi oktatás, cenzúra és szólásszabadság a világhálón.
A konferenciát online lehetett követni a Gyermekmentő Szolgálat és a Safer Internet Program honlapján és Facebook-oldalain. Az előadások október közepétől lesznek elérhetőek a Gyermekmentő Szolgálat YouTube-oldalán.
Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke megnyitójában elmondta, hogy a szervezet 1997 óta kíséri figyelemmel és végez kutatásokat a gyermekek és családok médiahasználati szokásairól. A Gyermekmentő Szolgálat felelősségének érzi, hogy felhívja a gyerekek, szülők, és mindazok figyelmét, akik gyerekekkel foglalkoznak, hogy jó és hasznos dolog az internet, de ugyanúgy be kell tartani a szabályait, mint a közlekedési szabályokat, különben veszélyessé válik a felhasználók, közülük is elsősorban a gyerekek számára. Kihangsúlyozta, hogy úgy az online tanulásnál, mint a közösségi oldalak használatánál, nagyon fontos a szülő és a gyerek kapcsolata. Ne hagyjuk egyedül a gyerekeinket a számítógéppel, és naponta egy-két órát töltsünk együtt velük, tanulva, szórakozva. Különösen fontos erről beszélni a COVID- járvány idején.
A konferencia leghangsúlyosabb pontja időszerűen a közösségi média, az adatvédelem, az influenszerek és azok hatása volt. Klausz Melinda a kozossegi-media.com ügyvezetője, a Budapesti Metropolitan Egyetem oktatója „Influenszerek manipulációs technikái – ahogyan a gyerekeket és az ügyfeleket is megvezetik” című előadásában az influenszerek manipulációs technikáira tért ki. Az influenszermarketingben számos olyan manipulációs technikát alkalmaznak, amivel nem csupán a megbízóikat, hanem a gyermek-felhasználókat is befolyásolni tudják, ráadásul utóbbiaknál sokszor sajnos nem „csupán” azok pénztárcáját, hanem az életüket is veszélyeztetve. Hogyan lehet felismerni ezeket a csapdákat, és hogyan lehet ellenük okosan védekezni megbízóként, illetve felhasználóként? Klausz Melinda előadásban ezekre a kérdésekre adott választ.
Guld Ádám Ph.D., a PTE-BTK Társadalom- és Médiatudományi Intézet Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék adjunktusa „A testiség uberizációja, avagy mivel magyarázható a pornó-influenszerek növekvő gazdasági és kulturális befolyása?” című előadásában elmondta, hogy a pornóiparban jelentős átalakulás zajlik a 2010-es évek közepe óta. A digitális forradalomhoz köthető technológiai átalakulás mára bárki számára lehetővé tette az erotikus vagy pornográf tartalmak előállítását és megosztását. A fiatalok nagyon korán találkoznak pornográf tartalommal, már 9-11 éves korban is, 13 évesen pedig már rengetegen saját maguk is rákeresnek. Kitért arra, hogy a jelenséggel párhuzamosan a test bemutatásának társadalmi és kulturális szabályrendszere is átalakult, ami a közösségi média és az online véleményvezérek népszerűségének felfutásával párhuzamosan szinte törvényszerűen vezetett a pornó-influenszerek megjelenéséhez. Megjelent a figyelemért vívott küzdelem: a pornó-influenszerek megkereshetők személyesen, lehet kérni és kérdezni tőlük, folyamatos interakciókban vannak, a barát élményét adják a fogyasztóknak. Új fogalom jelent meg a marketingben, a pornó-influenszer marketing. Elmondta, hogy a COVID hatásaként hihetetlenül megugrott a pornófogyasztás a pandémia ideje alatt.
A rendezvény első napján „Hol vannak az online határaink?” címmel tartottak kerekasztal-beszélgetést, Klausz Melinda közösségimédia-specialista, a Budapest Metropolitan Egyetem munkatársa, Urbán Anikó cyberbulling-szakértő és Villányi Gergő pszichológus részvételével, a moderátor László Miklós szociológus volt. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a szülő, tanár és az iskola felelőssége is, hogy a gyerekek az online térben hogyan vesznek részt, mit néznek és mennyi időt töltenek ott.
A konferencia témái között hangsúlyosan jelen volt a cybertér hatása a személyiségfejlődésre és az online viselkedésformák a közösségi terekben. Tari Annamária klinikai szakpszichológus „A jól akarom érezni magam! A boldogsághatásról…” című előadásában elmondta, hogy az Instagram és minden olyan platform, ami lehetővé teszi a fotókkal való kommunikálást, akkora erejű csábítást jelent a fiatal generációknak, aminek ellentartásához komoly én-erőre lenne szükség. De úgy tűnik, ez egy paradox helyzet: az én-funkciók gyengülését eredményező közösségi média hatása az a szívóerő, amivel szemben pont azt kellene szembe állítani, aminek éppen hiányában vagyunk. Verseny ez a javából, ahol már nem csak arról van szó, hogy „minden” megmutatható, hanem arról is, hogy ki kell tűnni a többiek közül. A technológia komoly kihívás elé állítja a fiatalabb generációkat, és ember legyen a talpán, aki biztos kézzel tartja az irányt a közösségi média terében létrejövő vágyak és szükségletek óceánjában.
Krasznay Csaba, az NKE Kiberbiztonsági Kutatóintézetének vezetőjének előadása a célzott kibertámadásokról, kiberfegyverekről, kiberkémkedésről szólt. Bemutatta a kibernyomozati munka kihívásait, a végpontokat érintő lehallgatások mögötti megoldásokat és azt az ökoszisztémát, mely lehetővé teszi az ilyen szoftverek létrehozását. Sokan felháborodtak, amikor kiderült, hogy egyes államok olyan célzott szoftveres megoldásokat használnak, melyek segítségével észrevétlenül lehet megfigyelni egy okostelefon tartalmát, ezen keresztül pedig a felhasználó digitális szolgáltatásait is. Eközben viszont kevéssé ismert, hogy az elmúlt években az internet forgalmának jelentős része titkosítottá vált, így igen komoly technológiai nehézséget jelent egy bűnügy „hagyományos” kivizsgálása. Az előadás konklúziója szerint a célzott megfigyelések fontosak, de nagyon komoly nemzeti és nemzetközi kontrollt kell gyakorolni a megoldások felett, tudomásul véve, hogy ezek sosem lesznek tökéletesen elfogadhatók az állampolgárok és a gyártók részéről.
Ehhez a témához kapcsolódott egy kerekasztal-beszélgetés, a „Ki kit figyel, avagy mindenki figyel valakit?” címmel, dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos, dr. Schiffer András ügyvéd és dr. Salgó László Péter, helyettes államtitkár részvételével. A moderátor dr. Edvi Péter, az NGYSZ elnöke volt. A résztvevők beszéltek arról, hogy több dimenziója van annak, hogy ki kit figyel, ki kit követ. Igazából valaki mindig megfigyel minket. Beszéltek arról is, hogy az Európai Unió területén eléggé rugalmasan kezelték a GDPR-t a járványkezelés apropóján, olyan adatokat kértek el vagy tárolnak, ami nem kompatibilis a pár évvel ezelőtti európai uniós irányelvvel. Kitértek arra is, hogy több szintű megfigyelés létezik: legális és nem legális. A GDPR kapcsán elmondták, hogy a felhasználók gyorsan szeretnének adatokat szerezni, ezért nem is olvassák el az adatkezelési szabályzatot és nem figyelik, hogy mire is kattintanak például egy Facebook-oldalon.
A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat és a Google az idei konferencián mutatta be a Magyarországon ez év nyarán elindított Legyél az Internet Ásza! elnevezésű közös programját, melynek célja, hogy 7-12 éves gyerekeknek megtanítsa a digitális állampolgárság alapjait, és azt, hogy biztonságosan tudjanak mozogni a világhálón.
Ennek érdekében a Gyermekmentő szakemberei a Legyél az Internet Ásza! Google-tananyag és módszertan alapján az egész ország területén workshopokat tartanak gyerekek, pedagógusok és szülők számára. A partnerség kitűzött célja, hogy 2022 végéig összesen mintegy 44 ezer gyereket érjenek el tanárok, szociális munkások és szülők bevonásával.
A másfél éves együttműködésre a Google globális jótékonysági alapítványa, a Google.org összesen 200.000 dollár támogatást nyújt a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálatnak. A program anyagai mindenki számára elérhetők a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által működtetett www.saferinternet.hu oldalon.
A rendezvény – az Európai Kiberbiztonsági Hónap kampány programsorozatába illeszkedve – a Safer Internet Program keretében valósult meg.
