A kutatás részletei
2023 októbere és 2024 márciusa között összesen közel 1800 görög, ír, lett, örmény, illetve magyar pedagógust kérdeztek meg online kérdőívek segítségével a mesterséges intelligencia és az oktatás kapcsolatáról, jelenéről, jövőjéről, kihívásairól. A felmérést a görög Safer Internet Centerből irányították a többi ország Centereinek együttműködésével, illetve a Safer Internet Centerek Európai Hálózata, az Insafe támogatásával.
A mesterséges intelligencia oktatási rendszerekbe való hatékony beépítéséhez elengedhetetlen megérteni és tanulmányozni a pedagógusok észrevételeit és véleményét. A tanulmány célja, hogy rávilágítson a tanárok jelenlegi mesterséges intelligencia használatára, valamint feltárja, hogyan tudja ez a technológia hatékonyan támogatni az oktatási folyamatot.
A kutatási kérdések felmérték, hogy a pedagógusok hogyan értelmezik az oktatásban alkalmazott mesterséges intelligenciát, a vele kapcsolatos aggályokat, illetve kitértek a mesterséges intelligencia jelenlegi integrációs szintjére az iskolákban. A kutatás vizsgálta a tanárok szemszögéből a tanulók mesterséges intelligenciával való kapcsolatát, valamint a mesterséges intelligencia oktatásra gyakorolt lehetséges jövőbeli hatásait is.
A kutatás eredményei, a pedagógusok helyzete
A kérdőívet közel 300 magyarországi pedagógus töltötte ki. A résztvevők igen sokszínűek voltak, különféle életkorral, tanítási tapasztalattal rendelkeznek, más-más korosztályt tanítanak. A kitöltők egyetértettek abban, hogy a mesterséges intelligencia beépítése az oktatásba jelentősen javíthatja a tanítási és tanulási tapasztalatokat, a hozzáférhetőséget, és korszerűsítheti az adminisztratív feladatokat.
A kutatást kitöltő magyar tanárok 37%-a szerint készségeik az alapvető feladatok elvégzéséhez elegendőek, 35%-uk szerint fejlesztésre szorulnak készségeik, míg 29% gondolja azt, hogy megfelelő készségekkel rendelkeznek. A résztvevő nemzetekhez képest a magyar tanárok kevésbé építik be a technológiát az oktatásba, a válaszadók többsége nem, vagy csak ritkán használ ilyen megoldásokat. Ennek megfelelően a megkérdezett magyar tanárok 48%-a még sosem használt mesterséges intelligenciát alkalmazó eszközöket a tanítás során.
Az oktatásban alkalmazott mesterséges intelligencia egyre inkább terjed, azonban a technológia megértésének és alkalmazásának szintje eltérő a pedagógusok között, ez a különbség a felmérésben is látható volt. A magyar tanárok 57%-a állította, hogy érti a mesterséges intelligencia algoritmusainak működését, míg más országok esetében ennél magasabb, de alacsonyabb arányok is előfordultak. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos tudás nem magától értetődő, átfogó pedagógusképzés szükségességére hívta fel a kutatás a figyelmet.
A magyar pedagógusok főként saját maguk támogatására és képzésére, a tanulók figyelmének lekötésére, valamint a tananyag alaposabb megismerésére használnak mesterséges intelligencia eszközöket az oktatás során. Ezen válaszok több másik ország tekintetében is népszerűek voltak, de megjelentek más célok is, mint például a tanulók érdeklődésének felkeltése a technológia iránt, vagy a tanítványok szórakoztatása és figyelmük lekötése. Más tanulmányok szerint a mesterséges intelligencia használata előnyös lehet a tanulási nehézségekkel küzdő, illetve sérült tanulók számára, jelen kutatás során ez főként csak az írországi pedagógusok körében mutatkozott meg.
A tanulók és a mesterséges intelligencia
A tanárok minden résztvevő országban úgy tapasztalták, hogy a tanulók előszeretettel használnak mesterséges intelligencia eszközöket terhelésük csökkentésére. A pedagógusok szerint a legtöbb tanuló a házi feladat erőfeszítés nélküli elkészítésére használja a technológiát, de a további ismeretek elsajátítása, illetve az egyidejűleg történő szórakozás és tanulás is népszerű célnak számított.
A megkérdezett pedagógusok saját bevallásuk szerint elismerik a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket a hatékonyság fokozása területén, azonban kifejezték aggályaikat is a technológia által hordozott kockázatokkal kapcsolatban.
Egyértelműen elsődleges kockázat, hogy a pedagógusok szerint a tanulók hajlamosak a kritikus gondolkodást nélkülözve megbízni a talált információkban, és valós tényként kezelni azokat. Ezen kívül felhívták a figyelmet a mesterséges intelligencia etikus használatának problémájára, valamint a kitöltő magyar tanárok jelentős része hangsúlyozta, hogy a gyerekek érzelmi köteléket alakíthatnak ki a mesterséges intelligencia robotokkal/chatbotokkal, mivel a velük való interakciót, beszélgetést valós szociális kapcsolatként értelmezik.
Az oktatásban alkalmazott mesterséges intelligencia jövője
A pedagógusok egyetértettek abban, hogy az oktatásban alkalmazott mesterséges intelligencia nagy hatással lesz a tanítás jövőjére. Valószínű pozitív hatásként emelték ki, hogy a mesterséges intelligencia támogatni fogja a tanárok munkáját, továbbá segíteni fogja a tanulók személyre szabott fejlődését. A pedagógusok adminisztratív terheik csökkenését várják a mesterséges intelligenciától, amelynek köszönhetően várhatóan több időt fordíthatnak majd a tanításra és mentorálásra.
Jelenleg elmondható, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása gyerekcipőben jár az oktatás területén, az egyéni megközelítések vannak előtérben. Azonban ahhoz, hogy hatékonyan és megfelelően használják a mesterséges intelligenciát az oktatásban, a pedagógusok szerint mindenképpen több iránymutatásra, rendszerszintű megközelítésre és ismereteik, készségeik bővítésére lenne szükség a területen.
A részletes kutatás itt tölthető le:
