Mikor lépnek be a gyermekek a digitális világba?
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2025-ös Médiapiaci Jelentése szerint a magyar gyermekek és fiatalok ma már szinte kivétel nélkül mind jelen vannak, vagy valamikor a jövőben jelen lesznek a közösségi médiában. A Jelentés adatai szerint a 7-16 év közötti gyermekek közel fele minden nap látogatja a közösségi oldalakat. Szűkebb csoportokra lebontva ezt a 10 éves sávot, az idősebb korosztályban az átlagnál magasabb arány figyelhető meg, hiszen a 13-14 évesek 69%-a, míg a 15-16 évesek 82%-a napi szintű használója egy vagy több közösségi médiának.
A regisztrációkori életkor ezzel párhuzamosan folyamatosan csökken, jelenleg Magyarországon a 10-12 évesek közel 60%-a már rendelkezik valamilyen közösségi média fiókkal, 16 év felett pedig gyakorlatilag minden fiatal aktív valamelyik platformon.
A legnépszerűbb közösségi média felületek között a Facebook, a TikTok, a YouTube, az Instagram, a Viber és a Snapchat találhatóak. A kutatásba bevont gyermekek átlagosan 3 platformot használnak napi szinten, és ahogy idősödnek, annál többet: a 7-10 évesek “csak” 2 felületet használnak átlagosan, míg ez a szám a 16 évesek esetében már átlagosan 4.
A digitális kor által hozott változásokat, illetve a kutatás adatait figyelembe véve tehát mára már nyilvánvalóvá vált, hogy a gyermekeknek valamikor szinte elkerülhetetlenül életük részévé válik a közösségi media, szülőként mára inkább már csak azt tudjuk befolyásolni, hogy ez mikor történik meg, azt nem, hogy egyáltalán megtörténik-e.
Mik formálják jelenleg legjobban gyermekeink digitális életét?
Az utóbbi években a közösségi média fókusza jelentősen átalakult. A rövid, pörgős videótartalmak, mint a TikTok videói, az Instagram vagy Facebook Reels, és a YouTube Shorts uralják a gyermekek és fiatalok online tevékenységét. Ezek a videók gyorsan átadható tartalmat, élményt és visszacsatolást kínálnak, ez az azonnaliság pedig erősen meghatározza a médiafogyasztási szokásokat. Kezdetben a TikTok tudhatta magáénak ezt a műfajt, de idővel más felületek is rájöttek, hogy ez a formátum a jövő.
Az influenszer-kultusz is tovább erősödött. Ma már nem csak a klasszikus hírességek vagy huszon-harmincéves tartalomgyártók hatnak a gyerekekre, sokan iskolatársaikat vagy a saját közösségeikben népszerű fiatalokat is influenszerként kezelik, továbbá megjelentek a fiatalkorú, vagy akár gyermek influenszerek is.
A közösségi médiában már régen is jutott hely a trendeknek, kihívásoknak, csak máshogy, mint manapság. Sok évvel ezelőtt főként az ismerőseik körében próbálták ki ezeket a gyerekek és fiatalok, emlékezzünk csak vissza a jeges vödör-kihívásra, amely a 2010-es években hódított. Napjainkra azonban már a gyermekek fiatal korban is a nyilvános internetre posztolnak, felhasználják a platformokon éppen népszerű zenéket a tartalmaikban, vagy csak bemutatják, hogy mit kaptak születésnapjukra vagy karácsonyra. Ezek a tartalmak gyakran nagy nézettséget érnek el, a posztolót pedig ez az impulzus és sikerérzés további posztolásra ösztönzi.
Ideálok, algoritmusok és önbizalom
Az algoritmusok működési sajátosságai és a személyre szabott tartalmak miatt a fiatalok az online térben szinte minden pillanatban célzott üzenetekkel, reklámokkal és idálokkal vannak elárasztva. A korábban is említett jelentés adatai szerint a 13 és 16 év közötti fiatalok 83%-a rendszeresen találkozik személyre szabott hirdetéssel közösségi platformokon, amely erősen hat a vásárlási szokásaikra és a saját magukról alkotott képre is.
Sok gyermek vásárolt már maga, vagy kért a szüleitől valamit pusztán azért, mert azt egy influenszer vagy egy népszerű iskolatárs ajánlotta. Ami sajnos ennél még szomorúbb, hogy minden harmadik fiatal érezte magát kevésbé szépnek a közösségi médiában látottak miatt. Amire mi felnőtt fejjel kapásból rávágjuk, hogy szerkesztett kép, azt a gyerekek valóságnak foghajták fel. A lányok különösen érzékenyek ezekre a hatásokra, közülük 50% nyilatkozott úgy, hogy digitális példaképekkel összehasonlítva kevésbé érzi magát szépnek. Fiúknál ez az arány „csak” 18% körüli. Jelentős azok aránya is (31%), akik az életüket unalmasabbnak, vagy szomorúbbnak tartják az online látott tartalmak fényében.
Az adatok tehát alátámasztják azt, amit eddig is sejtettünk, hogy az online környezetben folyamatosan jelen van a lájkokért, megtekintésekért és követőkért való verseny, és ez gyakran az önértékelés gyengüléséhez, szorongáshoz vagy akár depresszió kialakulásához is vezethet.
Beszéljünk az esetleges hátrányokról!
A fiatalok tehát egyre inkább nemcsak passzív követői, hanem aktív közreműködői is az online tartalmaknak. Ez egyidejűleg növelheti a kreativitást, segítheti a kapcsolatteremtést, ugyanakkor magában hordozza a függőségek kialakulását, az önbizalom megingását, a zaklatás lehetőségét, hiszen sajnos negatív kritikákra és rosszakarókra mindig van esély.
Ezeken felül áldozatul eshetnek a felhasználók (nemcsak a gyermekek!) adathalászatnak, álhíreknek, manipulált vagy a mesterséges intelligencia által előállított tartalmaknak, hamis profiloknak, behálózásnak, zsarolásnak, és még sorolhatnánk…
A túlzott közösségimédia-használat hatással lehet az alvásminőségre, a koncentrációra, így az iskolában szerzett jegyekre, vagy a mindennapi teljesítményre is. Ezeket szülőként nem szabad félvállról vennünk, van, amikor már nélkülözhetetlen a közbelépés, de addig is, hangsúlyt kell fektetnünk a jelenlétre, az érdeklődésre és a következetességre.
Mit tehetünk?
- Ismerjük meg, hogy melyik közösségi oldalakat használja a gyermek, milyen csoportoknak a tagja, összességében milyen tartalmakat szeret az interneten!
A felelős szülői magatartás részei még:
- a közös beszélgetések,
- a szülői példamutatás,
- a szabályok kialakítása és
- az „egészséges” képernyőidő betartatása.
Egyre fontosabbá válik, hogy nyitottak legyünk az online világra, nem csak magunk miatt, hanem amiatt, hogy kérdéseket tudjunk feltenni a gyermekeinknek, illetve, ha nekik vannak kérdéseik, akkor azokra is tudjuk válaszolni!
