Digitális történetmesélési és szépirodalmi pályázatot hirdettett a Safer Internet Program: Alkoss, csatlakozz, tiszteld a másikat: A jobb internet veled kezdődik" címmel. Amíg a pályázat zajlik, addig szeretnénk kicsit körbejárni, mi is az a digitális történetmesélés? Ugyanis a jobb internethez az elkerülendő dolgok mellett a trendi új alkotási lehetőségeket is érdemes ismerni! Lanszki Anita a téma hazai kutatója és szakértője, ő válaszol a Saferinternet.hu kérdéseire. Katt a címre a részletekért!
 
"A digitális történetmesélés lassan már 20 éve hódít szerte a világon az oktatás minden területén óvodától diplomáig. Eleinte csak az angolszász típusú oktatási rendszerekben, tehát az USA-ban, Kanadában, Ausztráliában, Európán belül pedig Nagy-Britanniában és a skandináv országokban kísérleteztek vele. Ez szerintem három okra vezethető vissza, melyek közül az első triviális: maga a módszertan az USA-ban született, angol nyelven. A második ok az, hogy ezekben az országokban az éves tanmeneteknek már a 2000-es évek elején szerves része volt a kreatív produktum készítése - többnyire projektmunka eredményeképpen. A harmadik ok az, hogy minden eszköz hozzáférhető volt az iskolákban. Ez a faktor nem elhanyagolható a digitális történetmesélés esetében, mely sokszor éppen azért hiúsul meg, mert nem áll rendelkezésre elegendő számú, és kellő minőségű eszköz az iskolákban.  "- kezdi válaszát a szakember arra a kérdésre, hogy hogyan látja a digitális történetmesélés elterjedését?

. Magyarországon az Anthropolis Egyesület kezdte el a digitális történetmesélés terjesztését. Én magam is tőlük tanultam meg a digitális történetmesélés módszertani alapjait. Az egyesületnek a 2010-es évektől kezdődően volt pár projektje arra nyitott oktatási intézményekkel, ilyen volt például a Virtinmesék projekt is, melyben családi holokauszt narratívák feltárása volt a cél, hasonlóan a HDKE 2015-ös, hasonló pályázatához, melyben én voltam az egyik szakmai bíráló.

Úgy gondolom, egyre több iskola és pedagógus válik napjainkban nyitottá arra, hogy a tanulói kreativitás a papír-olló ügyes használata mellett megnyilvánulhasson digitális környezetben is. Lassacskán fejlődnek az iskolai eszközparkok is, illetve elterjedőben van a BYOD-szemlélet is, ("Bring Your Own Device- használd a saját eszközödet"- a szerk.) és a tanulók használhatják saját mobil eszközeiket az alkotáshoz. Mindez kellemes és befogadó háttérkörnyezetet teremt ahhoz, hogy a digitális történetmesélésről egyre inkább szaporodó, immár magyar nyelven írt esetleírásokat, tanulmányokat a pedagógusok érdeklődéssel forgassák. Egyre több tanár kap kedvet a kipróbáláshoz is.- hangzott a valasz az első kérdésre: Hogyan látja a digitális történetmesélés elterjedését?

A gyerekek sok időt töltenek a neten, mert a vizuális történetek iránti nagyon nyitottak. Ha ezeket megtanítjuk számukra alkotói folyamatként is, akkor milyen változásokat tapasztalhatunk?

- Számos külföldi és hazai felmérést olvashatunk arról, hogy a tanulók ugyan rengeteg időt töltenek online környezetben, azonban főleg csak játszanak, egymással chatelnek, és a közösségi oldalak hírfolyamát pörgetik. A tanulás támogatására csak tanári felszólításra, nem a maguk hasznára böngésznek, valóban produktív magatartással pedig ritkán találkozunk. A digitális történetmeséléssel digitális írástudásuk egy magasabb szintre léphet: tudatosabban keresgélhetnek az interneten, és megtapasztalhatják, milyen az, amikor ők maguk hoznak létre egy kisfilmet.

- Hogyan látja a nyitottságot a digitális történetmesélés befogadásával kapcsolatban, mi a legnagyobb kihívás és mik az előnyei?

- A digitális történetmesélés - mint már említettem - eszközigénye nagy, az iskolai és tanulói számítógépekkel, okostelefonokkal, tabletekkel azonban egyre több intézményben rendelkezésekre áll elegendő számű eszköz.

  A legnagyobb kihívást az jelentheti, ha az érdemi munkafolyamatot megnehezíti, sőt ellehetetleníti az iskolai internethozzáférés hiánya, vagy a gyenge sávszélesség, hiszen sok munkafázisban szükség van a világhálóra. Kihívást jelenthet ugyanakkor a pedagógusnak elhelyezni a több tanórát is felemésztő digitális történetmesélés folyamatot elhelyezni az éves tanmenetben, hiszen tudjuk, hogy olyan sok ismeretanyag átadását kell elvégezniük az adott időkeretben, amit egyébként is lehetetlennek éreznek. Erre talált megoldást 15 pedagógus, akik megosztják olvasóikkal ütemterveiket, tapasztalataikat egy frissen megjelent tanulmánykötetben, ami pár kattintás után innen letölthető, .pdf formátumban: 

https://www.researchgate.net/publication/322386597_Digitalis_tortenetmeseles_a_nevelesi-oktatasi_folyamatban)

  A digitális történetmesélés legnagyobb előnye, hogy a tanulók szoftverhasználati ismeretei bővülnek: képet, hangot, videót szerkesztenek. Mindeközben a tananyaggal is behatóan foglalkoznak. De fejlődik a fogalmazási és szövegértési képességük is - ezt a disszertációmhoz kapcsolódó kutatás során mértem meg. Mindennek tetejébe megtanulnak kooperálni, építő jellegű kritikát adni egymás munkáira, de legfőképpen: egymást végighallgatni és megérteni, amellett, hogy büszkék saját magukra. Talán ez utóbbi az eljárás legfontosabb hozadéka.

- Ön szerint a  tudatos internethasználatot mennyire segíti a digitális történetmeséles elterjedése?

- A digitális történetmesélés segítségével a tanulók elsajátíthatják, hogy kellő kritikával válogassanak az online források között, hogy részesítsék előnyben a jogtiszta tartalmakat, és mások szellemi tulajdonára hivatkozzanak, ha felhasználják azokat (képek, zene, videó) saját filmjükhöz. Ugyanakkor megtapasztalhatják azt is, milyen érzés a számukra megszokott eszközöket kreatív célokra, tapasztalataik, tudásuk megosztására használni.

( A téma iránt érdeklődők további inspirációt szerezhetnek a Digitális történetmesélés az oktatásban Facebook -csoportban, ahol inspiráló jó gyakorlatokat osztanak meg a pedagógusok, akik egy, a Virtuális Egyetemen Anita által tartott képzésen vettek részt 2017. januárjában. A szerk. )

- Milyen irányban fejlődik ez az oktatási stratégia és mi a szerepe a diákoknak, a pedagógusoknak és a szülőknek e téren?

- Bár a legtöbb tanuló még mindig inkább az asztali eszközökön szerkeszt szívesen, egyre több - kifejezetten a digitális történetmeséléshez kifejlesztett - applikáció teszi lehetővé, hogy mobil eszközökön is végigvihető legyen a teljes folyamat. Emellett számos online felület van, melyeken közösen írhatnak szöveget vagy vághatnak filmet a tanulók. Az együttműködés tehát már az iskola falain kívül is megvalósítható.

A pedagógusok szerepe a folyamatos, építő jellegű visszajelzés, és a rugalmas problémamegoldás gyakorlása. A szülők részéről szintén kívánatos a pozitív attitűd, hogy a digitális eszközök iskolai használatában ne csak azt lássák, hogy na, a gyerek már az iskolában is nyomogatja a kütyüt a tanulás helyett.

- Mi, a SIP program oktatói hogyan segíthetjük ezt a folyamatot?

- Hogy egyre több intézményben, tanulóközösségben felhívjátok a figyelmet a biztonságos, felelősségteljes, ugyanakkor kreatív és önkifejező internetezésre. A legutóbbi pályázatot a SIP programban, mellyel digitális történetek készítésére sarkalltanak számos tanulót, bizonyára sokukat szembesítette eddigi eszközhasználati szokásaival. Kíváncsi vagyok, hogy születnek-e olyan filmek, melyekben megtörtént eseteket dolgoznak fel tanulócsoportok, legyen szó akár online zaklatásról vagy adathalászatról.

- Milyen ismérvei vannak egy jó digitális történetnek?

A digitális történetmesélés módszertanának kidolgozói szerint a jó digitális történetnek hét ismérve van: (

  • 1) jelenjen meg benne az alkotó nézőpontja is,
  • (2) legyen feszes a dramaturgiája,
  • (3) érzelmi töltet,
  • (4) a saját hang ereje,
  • (5) az aláfestő zene (ha van) passzoljon,
  • (6) ne legyen túl hosszú, se túl rövid, fókuszáljon a lényegre,
  • (7) ritmus.

Én kiegészíteném ezt azzal, hogy legyen fontos szempont, hogy

  • (1) a hallgatóság is érdekesnek találja,
  • (2) hivatkozzanak benne a tanulók a felhasznált forrásokra,
  • (3) kép és szöveg szerves egységet alkosson.

 

Köszönöm a beszélgetést, tövábbi sok sikert!

Lanszki Anita és a digitális történetmesélés, mint stratégia megjelent az Osztályfőnökök Országos Egyesületének honlapján is,, itt: